Postări

Se afișează postări din iunie, 2017

Perzselő pillantás: Első csók

Imagine
,, Mindent akartam csak ezt nem. Nem akartam még egyszer vele kettesben lenni azok után, ahogy a tegnap este izzott körülöttünk   a levegő. Nem akartam még egyszer átélni ugyanazt. Felperzselő, égető pillanat. Egy apró, láthatatlan láng mely pillanatok alatt lángba boritja az egész tested. Olyan mintha egy el vúlkán közepén állnál. Csodálatos érzés, de sosem tudod, hogy mikor robban, és a kataklizmája végzetes is lehet. Épp eléggé össze vagyok zavarodva, nem akarom, hogy ő mégjobban összezavarjon. Még most sem tudom, hogy mit kéne tennem. Hagyjam békén, vagy barátkozzak vele? A kis angyalka azt súgta, hogy legyek jó hozzá, hallgassak a szivemre, és legyek a barátnője, de a másik, az a sötét alak, azt mondta, hogy hagyjam békén, szálljak le róla, felejtsem el, mert nem éri meg. Heliodor bekanyarodott a parkolóba, és megállt. Én is odatoladtam mellé, és leállitottam a motort. Heliodor kiszállt az autójából, és a következő pillanatban mire felnéztem, már nekem nyitotta ki az ajt...

4.FEJEZET

Imagine
‚ 4. ƒ Kihiv ás             Az Első pÁr hét jobb volt, mint hittem -egy fokkal-, sokkal rosszabbra számitottam, de lehet csak azért mert szörnyen félénk, és bátortalan vagyok.  Már nem kellett attól féljek, hogy eltévedek, vagy valaki jól megbámul. Mindenki kész barátként fogadott, és ennek örültem.   A tanárok örültek, hogy odamentem, némelyik azt mondta ügyesebb diák nem is érkezhetett volna. Már sikerült beszereznem pár dicséretet, szerintem nagyon jó lesz itt.  Kedves és új barátaim sosem tágitottak mellőllem, leginkább Raimy volt folyton a sarkamban, olyan volt, mint egy hűséges kiskutya. Ezt annyira nem bántam, tetszett, hogy van aki érdeklődik irántam.-vagy érdeklődnek irántam...             Igen, összesen ketten szemeltek ki engem. Az egyik, mint már emlitettem Raimy, a másik (szerintem könnyen kitaláljátok, ha azt mondom, hogy a félistenhe...

Perzselő Pillantás 3. Fejezet

‚ 3. ƒ A meglepetés Busszal megyek haza , nem hívom fel anyámat, hogy jöjjön utánam, egyrészt azért mert nem akarom, hogy lássák a többiek, hogy az anyám furikáztat a suliba, és nem akarom zavarni őt, mert tudom, hogy sok a dolga. Amikor hazaérek, ledobom a táskát a földre a konyha sarkába, és a hűtőhöz lépek, hogy igyak egy kis ásványvizet. A hűtőn pont a szemem előtt egy cédula van odaragasztva, anya elegáns kézírásával. Kicsim! Apáddal elmentünk a városba bevásárolni. Csak este érünk haza. Kérlek légy jó, ne szomorkodj. A hűtőbe van megmaradva ennivaló, kérlek, egyél. Nagyon szeretünk. Millió puszi.  Anya Eldobom a cetlit, majd rohanok fel a szobámba, hogy átöltözzek, azután kezet mosok, majd megebédelek. Mosogatás közben azon kapom magam, hogy arra a Heliodorra gondolok. Nagyon jóképű, és vonzó srác, de mi olyan furcsa benne? Miért nyugszom le, és leszek álmos a tekintetétől, és miért kezd annyira dobogni a szívem, ha meglátom? Miért? És miért olyan kedve...